OECD Multilingual Summaries

Education at a Glance 2013. OECD Indicators

Summary in Hungarian

Oktatási körkép 2013. OECD‑mutatók

Összefoglalás magyarul

Oktatás és szaktudás a válság mélypontján

2008 és 2011 között a legtöbb, az Oktatási körkép mostani, 2013‑as kiadásában szereplő országban megugrott a munkanélküliségi ráta, és azóta is változatlanul magas. A globális recessziót leginkább a fiatalok érezték meg: a körükben magas a munkanélküliség és a képesítésüknek nem megfelelő foglalkoztatás. 2011‑ben a 15 és 29 év közötti, sem a foglalkoztatásban, sem az oktatásban, sem a szakképzésben részt nem vevő fiatalok (a NEET‑csoport) átlagos aránya 16% volt az OECD‑n belül; a 25 és 29 év közötti NEET‑csoport aránya elérte a 20%‑ot. Egyes országokban ezek a számok jóval magasabbak: itt háromból több mint egy 25 és 29 év közötti fiatal nem tanul és nem is dolgozik (C5‑ös mutatószám). Ezek a fiatalok igen magas árat kénytelenek fizetni egy önhibájukon kívül létrejött válságért, amely hosszú távon kihat a szaktudásukra, a munkavégzési moráljukra és a társadalmi integrációjukra.

A jó minőségű oktatás továbbra is érték

Az iskolai végzettség hatása rendkívül nagy a foglalkoztatottságra, és a válsággal csak tovább nőtt. Az OECD országaiban 2011‑ben a felsőfokú végzettségűek átlagosan 4,8%‑a volt munkanélküli, szemben a középfokú végzettséggel nem rendelkezők 12,6%‑ával. 2008 és 2011 között az alacsony és a magas iskolázottságúak közötti szakadék még tovább mélyült: az alacsony iskolai végzettségűek munkanélküli rátája minden korcsoportban majdnem 3,8%‑kal nőtt, míg ugyanez az érték a magas iskolai végzettségűek között mindössze 1,5% volt (A5‑ös mutatószám).

A fiatalok esetében a kiváló minőségű oktatás megléte jól pótolja a munkatapasztalat hiányát, még válság idején is: az OECD országaiban 2011‑ben a 25 és 34 év közötti, középfokú végzettséggel nem rendelkezők átlagosan 18,1%‑a volt munkanélküli, szemben az 55 és 64 év közöttiek 8,8%‑ával. A 25 és 34 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 6,8%‑a nem volt foglalkoztatva, szemben a hasonló végzettségű 55 és 64 év közöttiek 4,0%‑ával (A5‑ös mutatószám).

Noha számos tényező játszik szerepet abban, hogy egy ország képes legyen visszafogni a válság idején a fiatalokat sújtó munkanélküliség növekedését, közülük talán az oktatásból a munkaerőpiacra történő kikerülést megkönnyítő intézményi programok a legfontosabbak. Azok az országok, ahol az átlagosnál magasabb (32%‑os) a szakképzettséggel rendelkezők aránya – például Ausztriában, Csehországban, Luxemburgban és Németországban –, 8 százalékpont alá tudják szorítani a munkanélküli ráta növekedését ebben a korcsoportban. Ezzel ellentétben például Görögországban, Írországban és Spanyolországban, ahol a fiatal felnőttek kevesebb mint 25%‑a szerez középfokú szakképzettséget, 12 százalékpontra vagy még magasabbra emelkedett a csak középfokú végzettséggel rendelkező 25 és 34 év közöttiek munkanélküliségi rátája (A1‑es és A5‑ös mutatószám).

A végzettség és a kereset közötti kapcsolat továbbra is erős

Az iskolai végzettség nem csupán a foglalkoztatottságra, hanem a munkából származó keresetre is befolyással van. A felsőfokú végzettségű felnőttek relatív bére átlagosan másfélszerese a középfokú végzettségű felnőttekének, míg a másodfokú végzettséggel nem rendelkezők átlagosan 25%‑kal keresnek kevesebbet középfokú végzettségű társaiknál. A válság tovább növelte ezt a bérszakadékot: az alacsony és magas végzettségűek munkából származó keresete közötti átlagos különbség 2008‑ban 75% volt az OECD országaiban, és ez az érték 2011‑re 90%‑ra nőtt (A6‑os mutatószám).

Az alacsony és a magas iskolai végzettségűek közötti bérszakadék az életkorral még tovább nő – akárcsak a felsőfokú végzettséggel járó magasabb kereset. Középfokú végzettség nélkül a 25 és 34 év közöttiek középfokú végzettségű kollégáik keresetének átlagosan 80%‑át kapják kézhez, míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező 55 és 64 év közöttiek középfokú végzettségű munkatársaik bérének mindössze 72%‑át keresik meg. Eközben a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25 és 34 év közöttiek bére átlagosan 40%‑kal magasabb csak középfokú végzettségű kortársaikénál, míg az 55 és 64 év közöttiek 76%‑kal magasabb fizetést kapnak (A6‑os mutatószám). Egy felsőfokú oktatási intézményben szerzett diploma hosszú távon jól láthatóan megtérül.

Egyéb megállapítások

• 2011‑ben a 15 és 19 évesek átlagosan 84%‑a vett részt oktatásban az OECD országaiban; az oktatásban részt vevő 20 és 29 év közöttiek aránya a 2000‑es 22%‑ról 2011‑re 28%‑ra ugrott (C1‑es mutatószám). Ennek eredményeképpen a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek aránya 2000 és 2011 között több mint 10 százalékponttal nőtt. 2011‑ben a 25 és 34 év közöttiek 39%‑a rendelkezett felsőfokú végzettséggel az OECD‑országokban (A1‑es, A3‑as és A4‑es mutatószám).
• A válság a tanárokra is hatással volt. 2000 és 2011 között a tanárok reálbére a legtöbb országban nőtt a rendelkezésre álló adatok alapján. 2009 és 2010 között azonban néhány országban a gazdasági hanyatlásra adott válaszként bevezetett megszorítások értelmében csökkentették vagy befagyasztották a tanárok fizetését, ám a legtöbb tanár fizetése még a legvirágzóbb gazdasági években sem versenyképes a más területen, de hasonló végzettséggel dolgozók bérével (D3‑as mutatószám).
• Az OECD országaiban a legtöbb gyermek még az 5. életévének betöltése előtt bekerül az intézményi oktatásba. Tízből nyolc 4 éves (82%) részesül korai gyermekkori oktatásban az OECD országaiban, míg Belgium, Franciaország, Izland, Norvégia, Olaszország, Spanyolország és Svédország esetében az oktatás már 3 éves kortól általános (több mint 90%‑os aránnyal – C2‑es mutatószám).
• Az adatok a külföldön tanulás népszerűségét is bizonyítják, különösen az ázsiai diákok körében. 2011‑ben 4,3 millió felsőfokú képzésben tanuló vett részt az állampolgársága szerinti országon kívüli oktatási programban. A külföldi hallgatók aránya sorrendben Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Svájcban, Új‑Zélandon, illetve Ausztriában a legmagasabb a felsőfokú oktatásban. Az OECD‑országokban felsőfokú képzésben tanuló külföldi hallgatók száma majdnem a triplája az OECD országaiból más országba áthallgató diákokénak (C4‑es mutatószám).
• Az Oktatási körkép 2013 első alkalommal vizsgálta az összefüggést az oktatás és két társadalmi jelenség, az elhízás és a dohányzás között. Az adatokból kevéssé meglepő módon kiderült, hogy a magasabb végzettségű felnőttek körében alacsonyabb az elhízottak és a dohányzók aránya, mint az alacsonyabb végzettségűek esetében (A8‑as mutatószám).